A biológiai sokféleségről

Kiss Ferenc a Növényi Biodiverzitásért Alapítvány

Iris pumila
Linum grandiflorum
Prunus tenella
Bazsarózsák
Erdei májvirág
Lombos erdő tavasszal
Szentistvánszegfű
Szibériai nőszirom
Árvalányhajas domb
Szibériai Nőszirom  Mocsári Kutyatejjel
„A XXI. század talán legnagyobb kihívása természetes környezetünk megőrzése. A kérdés korántsem csupán az, hogy sikerül-e megmenteni fajokat a kihalástól, vagy fontos élőhelyeket a teljes pusztulástól. A tét maga az emberiség megmaradása, mert élő, és sokféleségében létező környezet nélkül hosszú távon az emberi életnek sincs jövője.” – Höhn et al. 2021.

Napjainkban egyre többet beszélünk a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságáról. Vajon értjük-e ez miért fontos és miért van veszélyben a Föld biológiai diverzitása?

Ökológusok, biológusok nemzetközi fórumokon évtizedek óta figyelmeztetnek a biológiai sokféleség eltűnéséről. Könyvek és cikkek százai írnak arról, hogy eltűnőben vannak a virágos rétjeink és a sűrű erdők, melyekben vadak százai bújnak meg, elnémulnak az éneklő madarak, esténként kevesebb tücsök ciripel és a méhecskék is eltűntek a virágokról. Ezek a jelenségek nemcsak a változatos, ingergazdag környezetünk elszegényedését eredményezik, sokkal inkább létünket, életben maradásunkat fenyegetik.

árvalányhajas domokdombHöhnM felvétele

Miért?

A válasz egyszerű: A nagyobb biológiai diverzitás nagyobb stabilitást eredményez.

A Földünkön mintegy 2,5-3 milliárd éve alakult ki az élet. Ebben az emberi léptékben felfoghatatlan, hosszú időszakban a Föld sokat változott és eközben egyre több élőlény jelent meg. Kezdetben a vizekben, de később a szárazföldön is. Ha az élőlények sokfélék és sokféle élettérhez tudnak alkalmazkodni, akkor közöttük többféle, sokrétű kapcsolat alakul ki. A sikeres kapcsolatok állandósulnak, rendszerszerűen fognak működni. Végülis, a rendszer így stabilabbá válik, mert minél több komponensből áll annál bonyolultabb és annál nehezebben ingatható meg. Az élő rendszerek az idők során önfenntartóvá válnak és akár évmilliókig életképesek. Ezen sok komponensű rendszereket neveztük el ökoszisztémáknak.

A biológiai sokféleség eltűnésével ezen bonyolult rendszerek nem tudnak felépülni, megszűnnek a kapcsolatok és ezáltal meginog a stabilitás, és a rendszer összeroppan. Az ökoszisztémák visszaépüléséhez azonban évezredek, néha évmilliók sem elengendőek, éppen ezért elpusztításukkal visszafordíthatatlan károkat okozunk, mely létünket is veszélyezteti.

lomboserdőtavasszalfotó HöhnMJPG

Meg kell értenünk F. von Hayek filozófus szavait, aki megírta:
„A nagyobb diverzitás nagyobb rendet teremt és ez a természet működési rendje.

erdeimájvirág fotó Höhn MJPG

Miért veszélyezteti az ember a biológiai sokféleséget?

Bár kezdetekben az ember is része volt a természetes ökoszisztémáknak, mintegy három évezrede kilépett a rendszerből és tevékenységével, tudásával kívülről átalakította. Bizonyos, számára nem fontos fajokat elpusztított, másokat előnyhöz juttatott. A termőterületeken csak azt termesztette, ami számára fontos volt, más élőlényeket károsnak kiáltott ki. Nem értette és nem látta még eléggé az összefüggéseket és ezáltal akaratlanul is rombolást vitt végbe. Feldarabolta az élőhelyeket, kivágta az erdőket a termőföldért, bányáival súlyos tájsebeket okozott. Kontinensen át vitte el a számára fontos élőlényeket és ezzel súlyos korokozókat és kártevőket vitt be az erre felkészületlen távoli ökoszisztémákba. Lecsapolta és elszennyezte a vizeket, eltüntette a lápok és nádasok gazdag élővilágát, megszüntette az áradásokat. Ma már tudjuk, hogy ez a tevékenység a szárazföldek extrém szárazodásához vezettek el és a vízhiány korunk legfélelmetesebb veszélyévé vált a földkerekségen.

IrispumilafotóHöhnM

Vitathatatlanul a bioszféra válságát éljük napjainkban, ezért mindenkinek cselekednie kell és szemléletváltásra van szükség, mely kimondja:
Az ember nem uralkodhat a természeten, hanem harmóniában kell élnie vele.
A természetnek értéke van, a természetes környezet és a fajok függetlenül attól, hogy az embert szolgálják-e vagy sem, hasznosak a földi élet számára.
A Föld forrásai kimeríthetetlenek, a források végesek, ezért körültekintéssel, csak ésszerű gazdálkodással hasznosíthatók.
Az anyagi gyarapodás lényeges, de a források korlátlan felélése nem fenntartható.

LinumgrandiflorumfotóHöhnM

Növények hasznáról

Egyetemesen elfogadott tény, hogy a növények a földi élet létének és fennmaradásának nélkülözhetetlen elemei. Fotoszintézisük által előállítják mindazokat az elsődleges szerves anyagokat, amelyekre az ökoszisztémák élővilágának szüksége van. Emellett élelmet, energiát, gyógyszert és mindennapi életünkhöz fontos alapanyagokat biztosítanak. Ugyanakkor nem csak nyersanyagforrások, hiszen az általuk nyújtott környezet, vagy más néven ökológiai „szolgáltatások” életünk legfontosabb kellékei.

„A növényvilág biztosította nyersanyagokra és szolgáltatásokra hosszú távon és fenntarthatóan csak akkor számíthatunk, ha a növények sokféleségét mind a fajokon belüli variabilitás, mind a fajgazdagság, mind a társulások és az ökoszisztémák diverzitásának szintjén képesek vagyunk megőrizni.” – Höhn et al. 2021.

szibériai nősziromfotó HöhnM

A probléma súlyát érzékelve az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) a 2011-2020-as időszakot a Biológiai Sokféleség Évtizedének (UN Decade on Biodiversity) nyilvánította annak érdekében, hogy minden szinten ösztönözze a biodiverzitás megőrzése érdekében tett erőfeszítéseket és a lehető legszélesebb körben tudatosítsa ennek fontosságát.

Prunus tenellafotóhöhnM

Üzenetünk tehát felhívás:

Saját környezetünk megóvása és a biológiai sokféleség megőrzése mindannyiunk feladata.
„Voltaképpen nincs különbség a táj sorsa és az emberiség sorsa között!” – vallotta Alexander von Humboldt, a 18-ik század híre természettudósa, aki világkörüli útjai során megismerve a természet sokféleségét. Hangsúlyozta, hogy az emberiség kontrolálatlan cselekedetei felborítják a természet egyensúlyát.

Szibériai nőszirom mocsári kutyatejjel

Ismerkedjünk hazai tájaink növényzetével, tekintsük kihívásnak a biológiai sokféleség megismerését és segítsünk a megőrzésében!

Dr. Höhn Mária

szentistvánszegfű fotóhöhnM

© 2021 Bíborsáfrány

Hírlevél




Joomla Extensions powered by Joobi

Email

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.